Nyomtatás

2008. június 30., hétfő, 9:50

Kiemelkedően sikeres volt a kultúrfővárosi évad Pécsett

 

Az Európa Kulturális Fővárosa címet elnyert Pécs megújult terei, utcái tavasz óta folyamatosan megteltek helybeliekkel, turistákkal. Az egész évad során szinte nem volt olyan része a városnak, ahol valamilyen attrakció - kiállítás, szabadtéri előadás, koncert vagy éppen alternatív művészeti esemény - ne késztette volna megállásra az arra járókat.

A felvezető évek során át vezetett az út az idei esztendőig, amikor is kulturális rendezvények egész sora várta és várja a helybelieket és az ide érkező turistákat, miközben megszépültek a város közterei és újabb középületekkel gazdagodott a város. A Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont már megnyitotta kapuit, a Kodály Központ európai szinten is kiváló akusztikájú hangversenytermében decemberben tartották az első koncertet. A Zsolnay Kulturális Negyedben a már átadott Sikorski-ház ad helyet a Zsolnay aranykorát bemutató Gyugyi gyűjteménynek, amelyet a szeptember 1-jei nyitás óta több mint tízezren megtekintettek, annak ellenére, hogy a páratlan kollekció a Zsolnay Negyedben folyó építkezés miatt csak korlátozott időben és előzetes bejelentkezés alapján látogatható. Az egykori Doktor Sándor-Zsolnay Művelődési Ház - a Zsolnay család lakhelye -, amely a Bóbita Bábszínház leendő székhelye lesz, befejezés előtt áll, miként a Pinczehelyi Sándor Munkácsy-díjas képzőművész életmű-kiállításával megnyíló újonnan épült Pécsi Galéria.

Az elmúlt évben egymást követték a fesztiválok, kiállítások, koncertek. Nem volt olyan időszaka az évnek, amikor ne lepték volna el a világ különböző pontjairól érkezett fiatalok és turisták a város tereit. Nagy siker volt a sok helyszínen - utcákon és tereken is - zajló Fringe Fesztivál, amelynek keretében a már ismert művészek mellett sok tehetséges fiatal és idősebb amatőr művész is bemutatkozhatott.

Isztambulhoz kapcsolódóan Utazás a félhold körül címmel megrendezett egy hónapon át tartó összművészeti programsorozat a török kultúra sokszínűségébe engedett betekintést. Essen és
a Ruhr-vidék is számos koncert, tudományos ülés, tárlat keretében volt jelen a pécsi EKF-programokban. A városban élő nemzetiségek - görögök, romák, szerbek, németek, horvátok,
lengyelek, ruszinok - az általuk szervezett fesztiválokon mutatták be értékeiket, a tolerancia és az elfogadás jegyében. Júliusban nagyszabású cirkusz- és utcaszínházi-, augusztusban nemzetközi felnőttbáb-, szeptemberben nemzetközi táncfesztivált rendeztek. A CinePécs nemzetközi filmfesztivál zsűrijének elnöke a világhírű rendező, Jiri Menzel, míg a nyitó film narrátora Törőcsik Mari volt.

Különleges sikert hozott a pécsi zenei rendezvények sora a városban. A Pécs Cantat 2010 idején esténként megtelt a Dóm tér, s együtt énekelt idős, s fiatal, hazai és külföldi turista, képzett és amatőr zenész. S nem oly régen a test zenéje is hallhatóvá vált Nicolas Frize francia zeneszerző kortárs zenei happeningjének köszönhetően.

 Áprilistól október végéig volt látható Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája, a tárlatot 68 000 látogató tekintette meg. Szintén október végén zárult a Magyarok a Bauhausban című kiállítás, ugyanis a jeles építészeti irányzat képviselői között különösen sok magyar, sőt számos pécsi származású művész is megtalálható volt.

S mindezek megkoronázásaként decemberben nyílt meg Cézanne és Matisse bűvöletében - A Nyolcak - Centenáriumi Kiállítás, amely a jubileumát ünneplő Nyolcak csoport három egykori budapesti kiállítását kívánja rekonstruálni, kiegészítve a tagok 1910 körül készült alkotásainak reprezentatív válogatásával.

 

Van egy szeglete a világnak, ahol a reneszánsz ember Janus Pannonius üzenete máig a szívekben él. Európa közepén, a Balkán kapujában, a mediterrán világ mandulafája már a télben virágot bont, és jelképezi a kulturális és művészeti fellendülés csak e vidékre jellemző folyamatát.

Pécs. A tudásra vágyónak műhely, az utazónak Kánaán, az itt élőknek a világ közepe. 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa volt.

Történelmi, kulturális, művészeti és szellemi öröksége, nemzetiségeinek hagyományai, valamint földrajzi fekvése, környezete révén az egyik legizgalmasabb, magyar város. Egy hely, ahol a keresztény kultúra emlékei között barangolva a török hódoltság idejének nyomait is felfedezhetjük.

A tradicionális pécsi Zsolnay család világhírű porcelángyárat alapított itt, mely ma is működik. Ebben a városban alkotott Vasarely, Csontváry és Amerigo Tot. Munkáik állandó kiállítások anyagában láthatók.

A Világörökség részeként ismert ókeresztény sírkamrák, a Pécsi Országos Színházi Találkozó, a szűk utcákban sorakozó éttermek, a mediterrán éghajlat - csak néhány érv, ami vonzóvá teszi ezt a Mecsek lankáin élő várost.

Pécs 2010-ben minden ízében megújult. Parkjai, terei, modern kulturális negyede és koncertközpontja új európai értékeket teremt és hírét viszi a Janus-i gondolatnak…

A múltban latin, török, német, horvát, magyar kulturális rétegek rakódtak itt egymásra, ma a város a magyarországi német, horvát és roma kultúra legfontosabb helyszíne. Ma kilenc kisebbségi önkormányzat működik itt (német, roma, horvát, szerb, bolgár, lengyel, görög, ukrán, ruszin). Pécs a magyarországi németek kultúrájának mai legfontosabb városa. Pécs az egyetlen magyar város, amelyben az óvodától az egyetemig az oktatás minden szintjén folyik cigány nyelvű tanítás.

Pécsett és régiójában egymással általában nem érintkező kultúrák érintkezése ment és megy végbe, a nyugat-európaié és a balkánié, a németé és a töröké. E terület régi német neve - Schwäbische Türkei - éppen erről a szokatlan kulturális érintkezésről tanúskodik. Különös sorrendben rakódtak le egymásra a város kulturális rétegei: Pécs kultúrája az egyetemalapítás idején (1367) latin volt, a 17. században török, a 18. század végén német és latin, a 20. században elsősorban magyar. Aki végigsétál a belvároson, kulturális zónák, és időzónák sokaságán lépked keresztül. A főtéren látható török kori dzsámi ma katolikus templom. A kultúrák egymás mellett élését érzékletesen szimbolizálja a dzsámi kupolájának török félholdja és katolikus keresztje.

De nem csupán az építészeti örökségen érezhető ez a különös kulturális összetétel, éppúgy a szellemi, művészeti örökség terén is. És nem utolsósorban az itt élő emberek szellemiségén, kiknek természetes a nyitottság, az idegen kultúrák befogadása. Ettől a szellemiségtől válik Pécs igazán multikulturálissá. Ezért is érkeznek a világ minden tájáról diákok a város egyetemére, és ezért érezhetjük, hogy nem csupán itt tanulnak, hanem a város életének aktív részévé válnak.

A kultúrák sokszínűsége erőteljesebben megtapasztalható olyan fesztiválok idején, mint az Örökség Fesztivál, a Pécsi Tavaszi Fesztivál, a Nemzetközi Néptánc Találkozó, vagy akár a Művészeti és Gasztronómiai hetek. Ezen rendezvények alatt a különböző stílusú koncerteken, a Mecsek és Villányi hegység borain, a nemzetiségek ételein érezhetjük igazán mit is jelent Pécs multikulturalitása.

A Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program egyik fontos kulcsberuházása a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont. A projekt teljes költsége 5,5 milliárd, az épület kialakítása 3,8 milliárd forintot vett igénybe.

Az ország egyik legnagyobb és legmodernebb ilyen típusú létesítménye 13 ezer négyzetméteren fogadja be a város három jelentős könyvtárát, a Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtárat és a Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtárát (valamint a Benedek Ferenc Jogi és Közgazdasági Szakkönyvtárat). A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg, a támogatás összege: 4 614 738 595 Ft (az elszámolható költség 5,5 milliárd forint). A létrejött intézményi integráció országosan egyedülálló eredmény.

A tanulóterekkel, raktárakkal, folyóirat olvasókkal, s rendezvények megtartására alkalmas helyiségekkel is felvértezett épületben két kétszáz fős, konferenciák megtartására alkalmas előadóterem is helyet kapott. Emellett a gyermekekről sem feledkeztek el a tervezők: számukra a legfelső szinti tetőkerthez kapcsolódó gyerekkönyvtárat és játszószobát alakítottak ki. Az épület mögött egy 261 férőhelyes felszíni parkolót létesítettek, míg a pihenni vágyókat az intézmény körül fás liget várja. A kerékpárral érkezők számára szintén tárolók állnak rendelkezésre.

A regionális könyvtár és tudásközpont felépítésének célja nemes volt: az európai uniós szakmai követelményeknek megfelelően a város és a régió lakosságának információs és dokumentumigényét szolgálja, valamint alkalmas közösségi, kulturális és szabadidős programok befogadására is. A megvalósuló új könyvtárat épületi adottságai és korszerű felszereltsége alkalmassá teszik a lakosság eddiginél szélesebb körének kiszolgálására.

Nemcsak az értéktömeg tárolását oldják azonban meg a Tudásközpontban XXI. századi szinten, hanem maga a kölcsönzés is a legmodernebb technikával zajlik: a könyvtártagoknak egységes chipkártyát biztosítanak. Az intelligens "olvasójegyek" a kikölcsönzött könyvek adatainak tárolásán túl fizetésre is alkalmasak, hiszen többek között a feltöltött összeg erejéig fénymásolni is lehet velük.

Az új házban a kaptárt bárki látogathatja, ám az olvasóterembe való belépéshez és a szabadpolcos kínálat megtekintéséhez az említett kártyára van szükség. A kölcsönzés is szinte teljesen automatizálttá válik, s a kötetek visszaadása még emberi munkaerőt sem igényel; hiszen gépek végzik a nyilvántartást, a regisztrációt. Az új létesítményben a ma ismert egyik legmodernebb digitalizáló rendszer is megkezdi működését. A könyvszkenner segítségével komplett köteteket lehet a számítógépek számára is megjeleníthető formába másolni, ezzel pedig a tudásanyag későbbi gyors kereshetőségét megteremteni.

Pécsett található Magyarország egyik legkorszerűbb hangversenyterme

2010. december 16-án ünnepélyes keretek között adták át a Kodály Központot, amely a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program egyik legkiemelkedőbb kulcsberuházása.

 A beruházás célja - miként az Pécs "A határtalan város" című pályázatában is megfogalmazódott - egy nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő akusztikai adottságú, korszerű technikát felvonultató multifunkcionális épület létrehozása volt, amely hangversenyteremként és konferenciaközpontként egyaránt megfelel a kor legmagasabb elvárásainak. Az impozáns, 11 000 m2-es alapterületű épület nagyterme 999 fő befogadására alkalmas, ami a zenekari igényeknek megfelelően csökkenthető is. A konferenciatermek kapacitása 50 és 368 fő között változik. A legnagyobb terem szekciótermekre bontható, az első emeleti, 287 fős konferenciaterem pedig balettpróbáknak is helyet biztosít. Az épület (amelyben állandó helyet kapnak a nagyzenekari próbák) alkalmas táncszínházi produkciók befogadására is.

A Kodály Központ megvalósulása a régió nemzetközi hírű szimfonikus zenekarának, a Pannon Filharmonikusoknak, valamint a többi pécsi zenei együttes sikeres tevékenységének folytatását teszi lehetővé. A létrejövő kulturális térnek köszönhetően pedig bővül a város kulturális kínálata. A konferencia-funkció segítségével Pécs a közép-európai konferenciapiac egyik meghatározó színhelyévé válik, szakmai konferenciák, vásárok, kulturális fesztiválok megrendezése válik lehetővé. A kapcsolódó beruházásokkal (autópálya, regionális repülőtér) Pécs versenyképessége javul a kulturális és konferenciaturizmus területén.

 Az építészeti szempontból is egyedülálló létesítményt több jeles szakértő vizsgálta, akik szerint a Kodály Központ nagytermének mérete éppen ideálisnak mondható - nem gigantikus, de nagy koncertekre remekül alkalmas. Egyedülálló hangzásélményt nyújt - akusztikus, hangosítás nélküli, pontosabb, finomabb játékot megkövetelő előadások esetében is.

Bővebb információ, programok: www.kodalykozpont.hu

ÚJ VÁROSRÉSZ SZÜLETŐBEN

A Zsolnay nevet nemcsak hazánkban, hanem Európában is jól ismerik. A pécsi gyár egykori területének egy része szolgál a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program legjelentősebb, egyben legnagyobb költségvetéssel bíró Zsolnay Kulturális Negyed nevet viselő kulcsberuházásának helyszínéül. Közel 11 milliárd forintból kel új életre a nagynevű porcelánmanufaktúra 5 hektáros területe.

A Közép-Európa egyik legnagyobb ipari műemlékegyüttes rehabilitációja során megvalósuló kulturális negyed tartalmilag négy részre tagolódik. A Míves Negyed legfontosabb eleme a Zsolnay családdal és történettel kapcsolatos kiállítás, valamint a Gyugyi-gyűjtemény. Ezekhez kapcsolódik a felújított Zsolnay-mauzóleum, az Alkotó- és Inkubátorház, valamint a Kézművész utca üzletsora. Az Alkotó Negyed ad helyet kulturális intézményeknek, vendéglátóhelyeknek és fesztiváloknak, melyben kulcsszerepet kap a Pécsi Ifjúsági Központ. A Gyermek és Családi Negyed központi elemei a Planetárium, a Pécsi Galéria komoly nemzetközi vendégtárlatokat is fogadni képes új épülete, valamint a megújult Bóbita Bábszínház, míg az Egyetemi Negyedben a Pécsi Tudományegyetem több kara (pl. Művészeti Kar) és újonnan alakult tanszéke kap helyet.

Az egyes projektelemek átadása folyamatos 2010 szeptemberétől kezdve. A Gyugyi-gyűjteménynek otthont adó Sikorski-ház elkészült, a páratlanul értékes kollekciót a 2010. szeptember 1-jei megnyitás óta több mint 11 000-ren látogatták meg, annak ellenére, hogy a gyűjteményt a folyamatban lévő építkezés miatt csak előzetes bejelentés alapján lehet(ett) látogatni. Fontos esemény volt 2010. október 22-én a Zsolnay-negyed új, északi és déli területét összekötő, 45 méter hosszú gyalogos hídjának beemelése is.

A Zsolnay-mauzóleum teljes felújítása szintén e nagyszabású beruházás része. A restaurálás nemcsak a mauzóleum épületének rendbetételére irányult, hanem a teljes létesítmény egészére, benne a felvezető út két oldalán egykor - és most újra - büszkén sorakozó 42 pirogránit oroszlánra, a kerítés helyreállítására, amelyet sok helyen gyakorlatilag a semmiből kellett újraépíteni az egykori tervek és fotók alapján. Mára az oszlopfők is az eredeti mintát követik, s újra kosfejek díszítik az elemeket. A műszaki átadás még folyamatban van, a nagyközönség a tervek szerint 2011 tavaszán veheti birtokba a mauzóleumot.

A Gyermek és Családi Negyedbe költözött a Bóbita Bábszínház, amely ingyenes színházjárással, nyilvános próbával, majd másnap, a Szárnyas Malac Napján pedig már több száz érdeklődő volt kíváncsi a fából faragott játékautomatákkal ellátott drámateremre, valamint a legkorszerűbb színpadtechnikával felszerelt, 185 férőhelyes nagyteremre. A Bábszínház egész évben kitűnő programokkal várja majd a látogatókat, sőt nyaranta táborokat is terveznek.

A Gyermek és Családi Negyedben működő Pécsi Galéria 2010 decemberében már megnyitott Pinczehelyi Sándor képzőművész életműkiállításával.

A Zsolnay Kulturális Negyedben új funkciókkal kibővítve ismét megnyitja kapuit az évek óta  méltatlanul mellőzött planetárium. A többéves kihagyást a Pécs-Baranyai Tudományos  Ismeretterjesztő Társulat 3D-s mozival, interaktív kiállítással és más, a mai kor követelményeinek megfelelő, szórakoztatva oktató egységgel kárpótolja.

Szintén a Negyed ad otthont majd a Varázslabornak, amely természettudományos, technikai interaktív kiállítás, játszóház. A különleges hely célja, hogy minden gyerekben (és a felnőttekben is) felkeltse és kielégítése a kíváncsiságot a természettudományi jelenségek megismerése és megértése iránt, mindezt szórakozva, játszva. Ezzel szinte észrevétlenül természettudományi és technikai ismereteket terjeszt a kiállítás, melynek eredményeként a látogatók otthonosabban érzik majd magukat ebben a technikával átszőtt "modern" világban.

2010-ben Pécs viselhette Essen és Isztambul mellett az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet.
A cím elnyerésével járó előnyöket azonban nem csak egy esztendeig élvezhette a város, hiszen a kétezer megvalósult kulturális esemény és a számos elkészült beruházás mellett kulturális léptékváltásra került sor, amely hosszú távú lehetőségeket biztosít a településnek.
Az egykoron jelentős épületegyüttesben működő, és a XXI. századra nagyrészt kiüresedő Zsolnay-gyárban az EKF hozadékaként létrejött az a jelentős kulturális centrum, amely az ugyancsak a 2010-es évben átadott Kodály Központtal és a világörökségi emlékeket működtető szervezettel együtt új, Pécs város kulturális életét alapvetően meghatározó intézményi struktúrává alakult. Ez a struktúra egyrészt a legkülönbözőbb területeket magában foglaló kulturális kínálatot nyújt a városlakóknak és az ide látogató hazai és külföldi vendégeknek, másrészt lehetőséget, keretet biztosít a kulturális ipar megteremtésére.
Ennek, az EKF előkészítő időszakát is figyelembe véve több évig tartó folyamatnak a dokumentálására vállalkozott ez a kötet, bemutatva a közelmúlt eredményeit, és felvillantva a jövő kínálatát.

A teljes kötet ide kattintva pdf formátumban letölthető...

 

Néhány illusztráció a kiadványból      

 Múzeum utca rekonstrukció

Pécs az 1970-es évek óta Magyarország egyik legfontosabb múzeumi központja. Ekkor vált a Káptalan utca a köztudatban is "Múzeum utcává", a városban található hazánk egyik legnagyobb múzeumi hálózata. A Nagy Kiállítótér - Múzeum utca kulcsberuházás megvalósulásával a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program során európai színvonalú kiállítótér fogadja a helybélieket és az idelátogatókat, és méltó helyet kapnak a páratlan értékű gyűjtemények is.

A projekt során a Baranya Megyei Önkormányzat valósította meg a nyolc múzeumépület felújítását, köztük a Káptalan utcai volt Vármegyeháza bővítését, az épületek kertjeinek újraparkosítását, a környező utcák, közterek teljes rekonstrukcióját és a kapcsolódó informatikai fejlesztéseket. A Modern Magyar Képtár 20. századi gyűjteményének teljes kiállítási anyaga átköltözött a Régi Vármegyeháza épületébe. Megújult a Vasarely Múzeum, kibővült a Martyn Ferenc munkáiból álló Káptalan utcai állandó kiállítás, és ugyanitt lelt otthonra a Nemes Endre és Amerigo Tot munkáiból, valamint a nemzetközi modern gyűjtemény anyagából rendezett tárlat.

A Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárában a Régi Vármegyeháza épületében a megújult kiállítótér első tárlataként 2010. október 8-án nyílt meg az "Isztambul. Huma Kabakci Gyűjtemény" című kiállítás. A több ezer darabos kollekció páratlan gazdag ízelítőt adott a közép-ázsiai országok török művészeinek alkotásaiból is.

A Nagy Kiállítótér hivatalos megnyitását azonban a "Cézanne és Matisse bűvöletében - A Nyolcak centenáriumi kiállítás" címet viselő tárlat jelentette 2010. december 10-én. A Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program kiemelt rendezvényei közé sorolt tárlat célja a Nyolcak festőcsoport - Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan, Tihanyi Lajos - munkásságának átfogó igényű bemutatása; illetve a Nyolcak művészeit inspiráló, vagy éppen velük párhuzamos európai törekvések felvillantása is.

A megnyitó napján azonban nemcsak hivatalos ünnepség, hanem este színes, változatos, múltidéző programok - pl. zenés produkciók, sanzonest, irodalmi műsor, némafilmvetítés - várták a nagyérdeműt. a "Cézanne és Matisse bűvöletében - A Nyolcak centenáriumi kiállítás" eredetileg március 27-éig lett volna látogatható, de a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága a nagy érdeklődésre való tekintettel május 1-jéig meghosszabbította a nyitva tartást. A tárlatot 15 000-ren tekintették meg.

A Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program nyertes, A határtalan város című pályázatában öt alappillér fogalmazta meg a 2000 éves település értékeit, valamint azokat az okokat, amelyek miatt Pécs alkalmassá válhatott az igen rangos cím elnyerésére. Az egyik alappillér a baranyai megyeszékhelyet az élettel teli közterek városának definiálta, olyan középvárosnak, amely a városi élet másfajta modelljét tudja felmutatni, mint a metropolisok vagy a kisvárosok.

Éppen ezen értékre és adottságra alapozott a Közterek és parkok újjáélesztése nevű kulcsberuházás, melynek célja, hogy a programban szereplő megújult városrészek a jövőben valódi közösségi térként funkcionálhassanak, népszerű találkozási helyek legyenek, és a szabadidő sokszínű eltöltésének lehetőségét nyújtsák használóik számára. A közterek és parkok két ütemben öltenek új külsőt, köztük többet már használatba vehettek a pécsiek. A Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program e kulcsberuházás segítségével - követve az európai gyakorlatot - még élhetőbbé, barátságosabbá teszi a várost.

Fontos célja volt a beruházásnak, hogy 2010-re Pécs közterületei és parkjai megfelelő hátteret biztosítsanak a város látnivalóinak, ugyanakkor alkalmasak legyenek szabadtéri események megrendezésére. A projekt Pécs város központjának teljes megújítása mellett érinti a Tettye, Uránváros, Megyer, Pécs-Kelet és az ún. Európa Kulturális Fővárosa-városrész központját, a Köztársaság, a Kórház, a Diana, az Indóház, a Kossuth teret, valamint a Rókus sétányt.

A "Pécs város központjának megújítása" elnevezésű építészeti tervpályázat céljainak megvalósítása után megújultak a műemléki védettségű, városfallal körbevett városközpont egykori északi és déli kapuja közötti közlekedési tengely közterületei. Ennek keretében a 21. századi kihívásokhoz igazították a Hunyadi út egy szakaszát, a Megye közt, a Szepessy Ignác utcát, illetve az Irgalmasok utcáját. Ezek az utcák és terek kapcsolják össze a Baranya Megyei Múzeumokkal együtt megújult Káptalan utcát és az Eszperantó parkot, illetve a Kossuth teret és a Hal teret. A Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program hivatalos megnyitó ünnepségének - amelyet a helyszínen mintegy 15 000 érdeklődő követett figyelemmel - már a megújult Széchenyi tér adott otthont.

A közterek és parkok újjáélesztése projektnek köszönhetően megújult az uránvárosi településrész központja, az Uránbányász tér, az Ybl Miklós utca és a Szilárd Leó park, amelyben minden korosztály megtalálja a neki való szórakozási lehetőséget, a legfiatalabb korosztályt pedig igényes játszótér várja. Az átalakítás során fontos szempont volt az áramlási vonalak szabadon hagyása, pihenő-, találkozóhelyek, rendezvények lebonyolítására alkalmas terek kialakítása. Az átadás óta gyermekek százai töltik meg élettel a parkot, amely igazi közösségi találkozóhely lett, miként az Uránbányász tér is.

Szintén teljesen új ruhába öltözött a megyeri városrész központi területe, valamint a Csontváry utca és a Nevelési Központ közhasználatú területei is. A tervezés folyamatában az itt kialakult  térrendszer struktúrájának a megtartása, de egyúttal egy "élhetőbb", reprezentatív közterület kialakítása volt a cél. Az átalakítás óta a volt buszpályaudvar tölti be a központi tér szerepét, ahol fedett "zenepavilon", amellett pedig szökőkút vonzza a pihenésre, kikapcsolódásra vágyókat. Az Apáczai Nevelési Központ belső udvara, a szintén megújult Agora, a terület megújítását követően korlátozottan használt közterületként funkcionál.

A közterek és parkok újjáélesztése projekt nemcsak a belváros és a kertvárosi övezet, hanem a keleti városrész egyes részeit is érintette. Olyan új, az európai normáknak megfelelő közterületek születtek itt, melyek a 21. század elvárásai mellett a múlt örökségeit és a kialakult városszerkezetet tiszteletben tartják. Az átalakítás három fő hangsúlyos részt érintett: a Szondi György sétányt és a hozzá kapcsolódó zöldfelületeket, a Komját Aladár utca torkolatának környezetét és a Fekete gyémánt téri közparkot.

A pécsi közterek megújításával tehát a városkép is átalakult, az átadások óta az új helyszíneket birtokba vették az emberek, sőt a terek azóta számos kulturális rendezvénynek adtak már otthont.