Építmények
2008. július 17., csütörtök, 9:34
Jelentős épületek, városrészek, épületmaradványok
August Senoa Horvát Klub
Térkép 
Hangfájl
Az Esze Tamás utca 1787-ben épült be, amikor a város kisajátította ezt a területet és áttörték a városfalat. Azóta a házak többségét lebontották, csak a déli oldalon maradt meg három. Ezek az épületek földszintesek, jellegzetes kisvárosi házak. Az épület homlokzatát fülkében elhelyezett fából faragott és színezett Sárkányölő Szent György szobra látható.
Az Esze Tamás utca 3. szám alatti épületben ma az August Senoa Horvát Klub működik, melyet 1982-ben adtak át. A horvát származású íróról elnevezett civil szervezet amellett, hogy a pécsi és Pécs környéki horvátok művelődési központjaként szolgál, országos módszertani feladatokat is ellát. A klub fő célja a horvát anyanyelv ápolása, megőrzése és a nemzetiségi öntudat erősítése. Az intézmény nyitott, nemzetiségtől függetlenül mindenki látogathatja. A klubban két öntevékeny kiscsoport működik.
Barbakán
A 15. századi kör alaprajzú bástya, a barbakán - az egyetlen, mely hazánkban megmaradt -, a hajdani püspökvár falrendszerének része volt. Megépülését Kinizsi Pál hadvezér itt tartózkodásához kötik, aki 1498-ban járt Pécsett. A török veszedelem árnyékában ugyanis az egész délvidéken erősítették, modernizálták a várak, városok védműveit. A lőrésekkel tagolt magas várfal nyugati sarkán a 15. században épült fel a kör alapú, gótikus stílusú kaputorony. A Barbakán - keskeny nyakon ülő, kerek kaputorony -, mely oldalsó bejárata azt a célt szolgálta, hogy a kapun betörni igyekvő ellenséget a védők oldalról támadhassák. A körbástyát a valamikori várárok része veszi körül, a bejárathoz pedig a hajdanvolt csapóhídon keresztül juthatunk. A felvonóhíd csigái ma is megvannak.
Tetejéről páratlan kilátás nyílik a belvárosra. A bástya tetején gyilokjáró, azaz, fából készült állványszerkezet található.
A városi védművek fölöslegessé válásával,
a 18-19. század során - csakúgy, mint a városfal többi szakaszán - házak épültek, amelyeket csak az 1960-as években bontottak le, szabaddá és egyben látogathatóvá téve az egykori kaputornyot is.
Biztosító épülete
Térkép Hangfájl
A Munkácsy Mihály utca 9. szám alatt található a Dévényi Sándor, Kossuth-díjas építész tervei alapján épült emeletes, díszes kerámiával kirakott üzlet- és irodaház. Tágas belső római udvarra emlékeztető, mediterrán hangulatot idéző kovácsoltvas bejárata, kerítése, erkélyei és a színes mozaikcsempék hangulatos színfoltja az utcának. Az épület alatt az elsők között épült mélygarázs Pécs városában.
Volt Bóbita Bábszínház épülete
Térkép
Az épület a Pécsi Jótékony Nőegylet céljaira épült 1905-ben Pilch Andor tervei alapján.
A Bóbita Bábszínház 1961-ben jött létre Kós Lajos vezetésével. Az együttes hamar ismertté vált felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt szóló előadásaival, valamint instrumentális rockzenére, többek közt a Pink Floyd, a Kalevala, az Emerson szerzeményeire készült műsoraival. Gyermekeknek szánt előadásaik a klasszikus meseirodalomra épülnek.
1981-ben 20. születésnapjára hivatalos bábszínházi státuszt kapott a Pécsi Nemzeti Színház bábtagozataként, így a vidéki bábegyüttesek közül az első helyre került. A Bóbita Bábszínház 2004. január 1. óta önálló intézményként funkcionál. A bábszínház kiemelkedő rendezvénye a 3 évenként megrendezésre kerülő Pécsi Nemzetközi Felnőttbábfesztivál.
2011-ben a Bóbita Bábszínház társulata a Zsolnay Negyedbe, azaz a Felsővámház utca 50. szám alá költözött.
Ciszterci rend Nagy Lajos Gimnáziuma
Térkép Hangfájl
A Széchenyi tér 11. szám a Nagy Lajos Gimnázium és Kollégiumának kétemeletes három utcára néző épülettömbje. A háztömb tér felőli részét 1716-1726 között építették, a valamikori török temető sírköveinek felhasználásával. Déli szárnya 1863-ban, az északi 1935-36-ban épült. 1813-ban királyi rendelet alapján a gimnáziumot a cisztercita rendre bízták. Az 1848-as szabadságharc idején nemzetőrlaktanyának használták, később katonai kórházat alakítottak ki benne. Csak 1863-ban adta vissza az épületet a katonaság, rendkívül leromlott állapotban. A következő években helyreállították, lebontották a dzsámival összekötő átjárót, és újabb szárnnyal bővítették. Az épület Széchenyi térre néző kétemeletes homlokzata a korai pécsi barokk monumentális alkotása. Ezen építészeti megoldás továbbfejlesztett változatát láthatjuk a Püspöki Palotán és a Papnövelde utcai régi megyeházán. A lépcsőházban lévő freskók, melyek Gebauer Ernő alkotásai, az első pécsi egyetem alapítását és felépítését ábrázolják. Az iskola több neves növendékkel büszkélkedhet, itt érettségizett például Babits Mihály az egyik legnagyobb magyar költő is. A gimnázium Ciszterci köz felőli oldalának alagsorában találjuk a Pécsi Galériát, melynek kiállítótermében színvonalas képzőművészeti kiállítások tekinthetők meg.
Citrom utcai bencés kolostor
A középkori Benedek templom romjai a meglévő Citrom utcai épületek északi telekhatárán kb. 30 méter hosszúságban, 4-6 méter magasságban ma is megtalálhatók, amelyeket a mindkét oldalról hozzáépült épületek védtek meg a további enyészettől.
Magyarországra térítő bencések Géza fejedelem uralkodásának idején, a 10. század utolsó harmadában érkeztek. A Dél-Dunántúlon a legismertebb a Pécsváradon alapított bencés monostor, melynek első apátja Asztrik szerzetes volt, aki Szent István királyunk koronáját hozta el Rómából. A rend elsődleges feladata a magyarság keresztény hitre térítése volt. A 13. század első felében több, mint 90 bencés monostor működött Magyarországon. Ez időszak tekinthető Magyarországon a bencés monostorok virágkorának. A tatárjárás pusztításának mintegy 40 apátság esett áldozatul.
Civil Közösségek Háza
Videó
Az épületet a 19. század elején építették, és egészen 1952-ig, a ház államosításáig gazdag polgári családok lakóhelye volt. A főépületet a Rihmer-család emelte. Ekkor épült a melléképületek egy része is, így a nyugati várfalra épített barokk kerti pavilon, melyet a korabeli források "vigadóház", vagy "mulatóház" néven említenek. Hárommedencés szökőkút is volt a kertben, ezek közül sajnos már csak a keleti négykaréjos díszkút található meg. A legnagyobb változások az üszögi Grosz-családhoz köthetőek, akik neobarokk palotává alakították át a házat. Ekkor készült a légfűtés, a fali díszkutas világítóudvar, a stukkók, valamint a főhomlokzat is. Utolsó polgári tulajdonosa Gebauer Miklós kanonok volt. Az épület kiállítóterme, galériája máig megőrizte nevét. A ház 1952-től hosszú ideig Úttörőházként, majd kisegítő iskolaként működött, ezután a Nevelők Háza székhelye lett, és hosszú ideig üresen is állt. A ház jelenleg több mint 50 szervezetnek, Pécs polgári önszerveződéseinek, civil közösségeinek, alkotócsoportjainak és baráti köreinek ad otthont.
Dominikánus Ház
Dömörkapu
Térkép Hangfájl
A Dömörkapu a Misina délkeleti lejtőpihenője, több túraútvonal találkozópontja. Neve oszmán-török eredetű, "megerősített szorost", szó szerint "vaskaput" jelent.
Az út mentén, a kapu felé haladva találjuk a Szaniszló-pihenőt, ahol a kőfalban fekete márványtáblán a következő olvasható: "Dr. Mócs Szaniszló cisztercita rend tanárának, természet lelkes barátjának, a Mecsek Egyesület buzgó munkásának emlékére, tisztelői és barátai támogatásával állította a Mecsek Egyesület 1905. évben".
A Dömörkapu központjában, a Ptacsek-pihenőnél egy pad áll kőfilagóriával, melynek felirata a következő: "A Mecsek lelkes barátjának, Ptacsek Viktor emlékének állították családja és tisztelői". Ezt az emléket a Nemzeti Bank Pécsi Fiókja igazgatójának felesége állíttatta 1928-ban. Innen lefelé indulva az út melletti tölgyerdőben virágzik májusban a Mecsek egyik ismert növénye, a 25-55 cm magasra növő mecseki zergevirág. Tovább haladva a Kis-rétre érünk, amely egy szelíd gesztenyefákkal övezett, gyepes völgykatlan. A volt Dömörkapui Turistaház átalakításával épült Hotel Mediterrán ideális szálláslehetőség a Mecsekben kirándulóknak.
Volt Egyetemi Könyvtár épülete
Térkép
Az egyemeletes klasszicista épületet Piatsek József tervei szerint 1830-ban Szepessy Ignác püspök építette fel. Ez az épület a város legjelentősebb, ma is álló tisztán klasszicista épülete. A Pécsi Tudományegyetem Könyvtárának jogelődjét, a Pécsi Püspöki Könyvtárat 1774-ben, tette nyilvánossá Klimó György pécsi püspök. Ez volt Magyarország első nyilvános könyvtára.
A könyvtáralapítás gondolatához komoly lökést adott püspöki kinevezése. Elődjének, Berényi Zsigmond grófnak 3000 kötetet kitevő könyvtára, mely a káptalan tulajdonában volt, képezte a gyűjtemény alapját. Ez már püspöki bibliotékához méltó állomány volt, de Klimó ennél többet akart. Olyan könyvtárat létesíteni, amely méltóképpen hivatott szolgálni nagy tervét, a Nagy Lajos által kezdeményezett, de rövidesen hamvába holt pécsi egyetem feltámasztását. Ha ebben a szándékában hajótörést szenvedett is, könyvtárának gyarapítása egész életén át kedvenc foglalatossága maradt, noha gyűjtőtevékenysége sok más területre is kiterjedt. Amikor a könyvtár megnyílt a nagyközönség számára, állománya mintegy 15.000 kötetet tett ki. Klimó műve 1923-ban teljesítette be küldetését, mikor állományával hozzájárult az akkor Pozsonyból Pécsre áttelepült egyetem könyvtárának a létesítéséhez.
A könyvtár 2010-ben átköltözött a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont épületébe az Universitas utca 2. szám alá.
Elefántos Ház tömbje
A mai épülettömb északi része az 1820-as évek során nyerte el mai formáját, ugyanis az akkor még részben üresen álló telket a meglévő épületekkel Piatsek József vásárolta meg és a telek beépítésével az emeleti szinteken a város akkori igényeit kielégítő bérházat alakított ki.
A tömb Széchenyi téri oldalán álló ház két kisebb épületből áll. 1744-től csaknem 100 éven át a Hoitsy (ill. Kajdatsy) család birtokolta, emeletén rangos úri rezidenciát rendeztek be.
A mai formájában látható épülettömb belső udvara a Hild-udvar, mely három kapualjon át kapcsolódik a Széchenyi tér és Jókai tér gyalogos forgalmához. A földszinti részeken kereskedelmi egységek és vendéglátóhelyek, míg az egykori Hoitsy-ház és Piatsek-ház termeinek összekapcsolásával az emeleti részen a Művészetek Háza kapott helyet.
Európa Ház épülete
Térkép
Mária utca 9. számú házban található az Európa Ház. Az egyemeletes ház eklektikus stílusban 1895-ben épült, bécsi építész tervei alapján, a Duna Gőzhajózási Társaság számára százezer forintért. A homlokzat domináló eleme a díszes kapuzat, melynek szobrai a hajózást és a szénbányászatot jelképezik. Az épület korábban a Mecseki Szénbányák Igazgatósága és Bányászati Múzeum otthona volt. Erre emlékeztet bennünket az a két emléktábla, mely a homlokzaton látható: "Ebben az épületben volt 1895 és 1963 között az 1852-ben Pécsett megtelepedő Első Duna Gőzhajózási Társaság; és itt do
lgozott Dr. Jaroslav Jicinsky bányamérnök, az első Duna Gőzhajózási Társaság Pécsi Bányaműveinek igazgatója, a pécsi kőszénbányászat 1913-1927 években történt korszerűsítésének tervezője és irányítója." Belépve a lépcső melletti falfülkében álló bányász szobra vonja magára a figyelmet. Az emeleten a lépcsővel szemben kőből faragott bányászportré volt kiállítva.
FEK, Tiszti Kaszinó
Térkép
A Színház tér északi oldalán álló - többször átépített - épületet (Király u. 13.) a Pécsi Nemzeti Kaszinó használta 1839-től. Földszinti helyiségeiben a híres Nick-féle söröző az 1895-ös átalakításig működött.
A telken 1695-ben De Vorstein generális két egyemeletes háza állt. 1737-től egy ideig vendégfogadó is működött itt. 1806-ban a telken álló házban született Ranolder Ferenc kesztyűsmester János nevű fia, a későbbi veszprémi püspök. 1839-ben az épületet megvette a Pécsi Nemzeti Kaszinó, s klasszicizáló homlokzatú épületté alakította át és még ebben az évben be is költözött a telken álló déli házba. 1862-ben a teljes területet megvette a Kaszinó. 1895-ben az új Kaszinóépület alapozásakor török korsók kerültek elő. Az eredeti terveket Kirstein Ágoston készítette, de mivel megvalósításuk túl sokba került volna, Schlauch Imre - a kivitelező - átdolgozta őket, melyek alapján 1895-ben eklektikus stílusú épület valósul meg.
Fogklinika épülete
Megkezdődött hát az aktív sportélet a városban. 1867-ben megalakult a Pécsi Lövészegylet és a Pécsi Testgyakorló Intézet. Vívók, kerékpárosok, tornászok használták a sportcsarnokot leginkább. 1892-ben önálló Kerékpáregylet jött létre, melynek elnöke hosszú ideig Zsolnay Vilmos volt. Az 1900-ban rendezett országos atlétikai bajnokságot már itt tartották az "Athleticai Club" rendezésében.
1900. április 19-én a Torna- és Dalünnepélyen az 52. pécsi gyalogezred zenekara játszott, olimpikonok mutatkoztak be.
A korszak legismertebb és legünnepeltebb sportolója Lauber Dezső volt, akiről a mai, Veress Endre utcai Városi Sportcsarnokot nevezték el.
Hadkiegészítő Parancsnokság épülete
Pécs azzal, hogy kamarai székhellyé lett, kedvező helyzetbe került elsősorban az ipar, kereskedelem és az ide kapcsolódó közlekedés, posta- és pénzforgalom tekintetében. A város fejlődésében meghatározó szerepet játszó ipar és kereskedelem képviselői mind a kamarában foglaltak helyet.
A II. világháború után katonai tulajdonba kerül az épület, ahol jelenleg a Magyar Honvédelmi Minisztérium Baranya Megyei Hadkiegészítő Parancsnoksága működik.
Hattyú Ház
Térkép Hangfájl
Valamikor török épület állt a telken. Az egyemeletes épületet az 1800-as évek elején építették, ez lett a "Fehér Hattyú" Vendégfogadó.
Az ún. Hattyú Vigadó a múlt század első felének híres táncháza volt. A 19. században eklektikus stílusban átalakították. Szép boltíves kapuja van. 1809-ben hadikórházként üzemeltették. A Hattyú Vigadó nagytermében 1846. október 26-án délelőtt Liszt Ferenc tartott hangversenyt, melynek bevételét jótékony célra ajánlotta fel. Itt zengett fel először a Magyar Dal, a Pécsi Dalárda 1862-ben tartott hangversenyén. Az épületben az Állami Biztosító irodái működtek. A bejárat felett "Hattyú udvar" felirat, homlokzati részén fekete színnel a "Hattyú" szót olvashatjuk. Faragott fa ajtón jutunk be az udvarába, ahol a rózsaliget közepén női alakot mintázó ülő szobor látható.
Hild udvar
A Hild udvart övező épületekben egykor több híres pécsi család is lakott. Az épülettömb északi oldalán található, mai formájában eklektikus épületet 1816-ban vásárolta meg Piatsek József építész, aki a kor akkori igényeit kielégítő bérházat alakított itt ki. A tömb Széchenyi téri oldalát két kisebb, késő barokk stílusú épület alkotja, melyet a 18. század közepétől csaknem 100 éven át a Hoitsy család birtokolt. A Hild udvar déli oldalának lezárásaként álló, 19. század végén épült eklektikus épület egykor a Schönherr családé volt.
Az egykori Piatsek- és Hoitsy-ház emeleti termeiben kapott helyet a Művészetek Háza, mely a pécsi kulturális élet kiemelkedő eseményeinek kamarakoncerteknek, kiállításoknak, felolvasó esteknek ad otthont. Az épülettömbben ezen kívül vendéglátóhelyek, kereskedelmi egységek és egy bank található.
Idrisz baba türbéje
A sírhelyben nyugvó török férfi személyéről csak keveset tudunk. A kor történetírói szerint afféle jövendőmondó, gyógyító volt, akinek néhány csodatétele nyilvánosságra jutott, ezért szentként tisztelték. A nyolcszög alaprajzú, kupolás sírhely az 1591-ben épült. A falakon 6 méter átmérőjű, 8,5 méter magas gömbszeletkupola ül. Homlokzatát két szinten törik át ablaknyílások, az alsók kőkeret nélküli kis ablakok szamárhátívvel, a felsők körablakok. A jelenlegitől balra nyílott az eredeti, ma fülkeszerűen befalazott bejárat. A mai ajtónyílás gótikus kőkerete a 17. század végi átépítéskor kerülhetett a helyére. A 18. században pestiskápolnának használták.
Az épületet hosszú évekig lőporraktárnak használták, és ezért nem bontották le.
1912-ben részben feltárták és restaurálták, de mai alakját csak 1961-ben tört
ént műemléki helyreállítása után kapta meg. Ekkor tárták fel Idrisz Baba sziklába vágott sírhelyét, ahol megtalálták ép állapotban lévő csontvázát is. A türbe berendezését, a síremléket, a hímzett takarót, az imaszőnyeget a Török Köztársaság kormánya adományozta. Ez a türbe a magyarországi török építészet jelentős emléke, csupán a budai Gül Baba sírja ismert még ezen kívül. Mindkettő a mohamedánok zarándokhelye.
Káptalani levéltár és plébánia
Térkép Hangfájl
A káptalani levéltár és plébánia klasszicizáló, késő barokk épület 1784-ben, a híres építész Sartory tervei szerint készült, majd 1794-ben Krammer János tervei alapján bővítették. Az alagsorban helyezték el a kriptát, a pincét és a raktárt. A földszinten volt a harangozók lakása, a két káplán szobája, a konyha, és a jegyző lakása. Az emeleten kapott helyet a levéltárosi dolgozószoba, a levéltár helyisége, és a könyvtár. A székesegyházzal az összeköttetést emeletes átjáró biztosította. Az átépítés során a levéltárhoz hozzáépült délről a mai plébániaház. A székesegyház restaurálásakor a toronyból leszerelt órát a levéltár harangfülkés oromzatába helyezték. Az építkezés 1800-ban fejeződött be, ekkor rendezték a székesegyház előtti teret, lebontották a keleti várfal maradványait, és a délkeleti saroktornyot.
A bazilika ezzel az épülettel és a szemben lévő palotával zárt, szimmetrikus teret, építészeti egységet alkot. Figyelemre méltó a káptalani levéltár épülete alatti püspöki sírbolt 1747-ben készült szép, kovácsoltvas kapuja, mely a székesegyház sekrestyéjéből került mai helyére.
Kioszk
Térkép Hangfájl
A Püspökvár délkeleti sarokbástyájának alapjain épült a 19. században a pécsiek kedvelt vendéglátóhelye a Kioszk. Az itt álló szolidan historizáló építmény már a 19. század végén a fagylaltozás divatjához, a sétány társas életéhez tartozott. Az épületben pihenő és söröző volt, az előtte húzódó sétatéren katonazenekarok térzenéje színesítette Pécs polgárságának életét. Hangulatát, maradandóságát vélhetően a szerencsés helyválasztásnak köszönheti. A pécsi sétatér már századokkal ezelőtt is randevúk, ünnepek, fesztiválok helyszíne, volt csakúgy, mint napjainkban.
Lenau Haus
Térkép Hangfájl
A magyarországi német kisebbség kulturális intézménye, a Lenau Ház, a Munkácsy utca 8. szám alatti egyemelet
es klasszicista lakóházban kapott helyet. Kertjében Trischler Ferenc szobra utal a svábok kitelepítésére. Az épület déli oldalán kerültek felszínre a canterbury-i érsek, Becket Tamás tiszteletére felszentelt, domonkos templom és rendház nagyméretű, gótikus falai, alattuk számos kriptával. A pécsi Lenau Ház, a Lenau Egyesület székháza, a magyarországi németek szellemi-kulturális központja, és németek ill. magyarok találkozási helye, 1987 és 1989 között épült.
1986 októberében Pécs és Fellbach testvérvárosi szerződése aláírása alkalmából Fellbach város 10.000.- DM-t adományoz a Lenau Ház építésére.
1990. június 3-án, Pünkösd vasárnapján több mint 1000 érdeklődő jelenlétében ünnepélyesen átadják rendeltetésének a Lenau Házat.
Pécs színes kultúrájú város, miként a régiója is az. A 19. század közepén még inkább német városnak számított, semmint magyarnak: miként Michael Haas írta, a belvárosban németül, a szigeti városrészben magyarul, másutt bosnyákna
k nevezett horvát nyelven beszéltek lakosai. Ma a kilenc kisebbségi önkormányzat között működik, többek között a német is. Pécs a magyarországi németek kultúrájának mai legfontosabb városa. A német anyanyelvű lakosságunk több mint a fele él a Dél-Dunántúlon. A pécsi német iskolaközpont és a Lenau Ház, a megye oktatási-kulturális életének tekintélyes intézményei.
Leőwey Klára Gimnázium
A Notre Dame Női Kanonokrend 1907-ben kezdett el itt oktatni, kezdetben 34 tanulóval. Az 1916-tól lányiskolaként működő intézmény 1921-ben felvette a Szent Erzsébet nevet.
Az iskolát 1948. június 30-án államosították, de lelkes tanárainak köszönhetően a magas színvonalú oktatás folytatódott.
1950. augusztus 21-én a gimnázium felvette az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik neves női alakjának, Leöwey Klárának a nevét.
1956-ban már német nemzetiségi tagozat indult, majd 15 éven belül elindult a biológia, a francia és az angol tagozat is.
Az intézményben irodalmi szakkör is működött, melynek vendégei között volt Kodály Zoltán is, akinek - a szóbeszéd szerint - ebbe a gimnáziumba járt a barátnője, így szobra, amely a Szent István téren áll, azt a momentumot örökíti meg, ahogy zeneszerzőnk a hölgyre vár - ennek azonban történeti alapja nincs.
Martyn Ferenc lakóháza
Térkép Hangfájl
A Kaposvárott 1899-ben született képzőművész, Martyn Ferenc 1945 és 1967 között lakott és alkotott ebben a házban Martyn Klárával, aki társa és múzsája is volt. Az itt eltöltött 22 év emlékére Pécs város polgárai 1996-ban helyeztek el emléktáblát. Martyn Ferenc a 20. századi magyar művészet egyik legjelentősebb alkotója, festő, grafikus és szobrász. 1926-1940 között Párizsban dolgozott az Abstaction-Creation művészcsoport tagjaként. 1940-től Pécs művészetének meghatározó személyisége. A nonfiguratív irányzat egyik első magyar képviselője. Munkái a Modern Magyar Képtár I. kiállításán láthatók.
Mecsek-kapu
A kapu olyan, mint egy kis vár. Bejárattal rendelkezik, bástyája van és árkádjai. Ezt az építményt szánta a város a Mecsek hegység jelképes bejáratának, ezért is kapta a "Mecsek kapu" nevet.
A Mecsek-kaputól az országút szerpentinje kanyarogva vezet egyre magasabbra. Számos túra kiinduló pontja ez.
Megyeháza
Volt Megyei Könyvtár épülete
Térkép
A mai Megyei Könyvtár elődje, Pécs város Közművelődési Könyvtára 1943. október 1-jén alakult a copf stílusú műemlék épületben. A könyvtár első igazgatója Weöres Sándor, Kossuth-díjas költő, műfordító volt, akinek születése 90. évfordulója alkalmából a város emléktáblát helyezett az intézmény falára. A Megyei Könyvtár megszervezése Csorba Győző, országos hírű költő és könyvtáros nevéhez fűződik. Ő szervezte, koordinálta a települési könyvtárak munkáját, továbbképzése
ket szervezett. Egyes szakterületeken, mint például a zene, a képzőművészet, az irodalomtudomány és a néprajz, szakkönyvtári feladatokat is betöltött az általa irányított intézmény, mely Csorba munkájának eredményeképpen 1988-ban tudományos besorolást is kapott. A könyvtár emlékszobát rendezett be Csorba Győző felesége és családja jóvoltából, amely a költő teljes életútját bemutatja. A kiállítást fényképek, bizonyítványok, diplomák díszítik, valamint a költő első, szerzői kiadásban megjelent verseskötete gyarapítja a gyűjteményt. Az emlékszobában látható a barát, Martyn Ferenc Csorba Győzőről 1947-ben készített olajfestménye, kitüntetései, könyvtárosi dicsérete, Janus Pannonius művészeti érme, Kossuth-díja; számtalan érdem.
Az emlékszoba ünnepélyes avatására 1996. november 21-én került sor. Az avatóünnepségen Bertók László, József Attila-díjas költő mondott beszé
det, valamint Szkladányi Péter fuvolaművész és Szalma Tamás színművész is közreműködött.
Csorba Győző nevének felvételére a könyvtár működésének 55. évfordulóján, 1998. szeptember 27-én került sor.
A Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtár 2010-ben a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont épületébe, az Universitas utca 2. szám alá költözött.
Memi pasa fürdője
A török előkelők minthogy - hitük szerint - javakat nemigen gyűjthettek maguknak vagy családjuknak, jöv
edelmeiket vagy felélték, vagy vallási, kulturális intézmények alapításába fektették. Elsősorban dzsámikat, mecseteket, derviskolostorokat emeltek a lélek épülésére, sírkápolnákat, türbéket a holtak emlékére. A tanulni vágyó ifjak számára alap és középfokú iskolákat hoztak létre. A test megtisztulására pedig a fürdők szolgáltak.
A török utazó, Evlia Cselebi amikor 1660 és 64 között itt járt, azt írta: "Memi pasa dzsámija közelében van Memi pasa fürdője, kellemes szép épületű meleg fürdő, melynek fürdőszolgái, mint a nap, olyan tenyerűek..."
A fürdő feltárt és járdaszintig meglévő falait, valamint részleges rekonstrukcióját láthatják ma az erre járók. Az egykori fürdőkamra és tüzelő tároló fedett helyisé
geiben és a bejárat előterében kis kiállítást rendeztek be, amely a magyarországi török fürdőket, valamint a Memi pasa fürdő feltárásának történetét ismertette. A kiállítás jelenleg látogatható.
MTA Székház
A 19. század második felében általánossá vált a tehetősebb pécsi polgárok között, hogy a Mecsekoldalon lévő présházaik helyére kőházakat, emeletes nyaralókat építettek. Ezek többsége alpesi stílusú faszerkezetes épület volt. Néhányat még mai láthatunk a Mecsekoldal meredek utcáin. A Vasváry-villát az egyik leggazdagabb pécsi kereskedő, Vasváry György építette 1884-ben. A család címerét láthatjuk a homlokzaton. Az épület nem csupán méreteiben, de építészeti stílusát tekintve is különbözik a környezetében álló épületektől. Építtetője szakított a hagyománnyal, és az alpesi stílus helyett az itáliai reneszánsz jegyében képzelte el a nyaralót. Az épület gazdagon díszített pirogránit épületkerámiáit a pécsi Zsolnay Porcelángyárban készítették. Vasváry György rövid idő alatt jelentős berendezési tárgyakból álló gyűjteményt halmozott fel a nyaralóban. A kollekció a kor polgárságának művészi igényét és ízlését tükrözte. A kollekció legtöbb darabja a Zsolnay Porcelángyárból került ki, de jelentős arányt képviseltek a helyi vasművesség termé
kei is. Vasváry György 1905-ben bekövetkezett halála után a családtagok eladni kényszerültek a gyűjtemény darabjait. Az épület az 1952-es államosításig a család tulajdonában volt. Az azt követő időszakban az épületbelső rohamos pusztulásnak indult. Megmenekülését annak köszönhetjük, hogy 1969-ben a Pécsi Akadémiai Bizottság kezelésébe került. 1970-ben állagmegóvásra és szerény átépítésre, majd 1980-ban és a 90-es évek végén jelentős bővítésre került sor. A felújítás során figyeltek arra is, hogy az épület belsejében és az épület előtti gazdag Zsolnay-alkotásokat, szobrokat, vázákat megőrizzék, lehetőség szerint restaurálják. Az épület jelenleg is a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Bizottságának székháza.
Műemlék lakóház
Térkép Hangfájl
A Janus Pannonius utca 6. szám alatti egyemeletes barokk lakóház a 18. században épült. A műemlék épület homlokzata nagyon egyszerű, a sima falfelületet csak a földszint és az emelet közt húzódó párkány bontja meg. Az emeleti ablakok keret nélküliek, míg a földszinti ablaknyílások süllyesztett keretűek, fülekkel. A kapu elhelyezése aszimmetrikus. Az épület nyugalmat, biztonságot áraszt, jól illeszkedik az utcaképbe. Ezen a telken az 1720-as években egy alacsony náddal fedett ház állt, melynek lakója Smakers Miklós Péter pécsi kanonok volt. Miután a kanonok távozott a városból az épület gondozatlanná vált, állapota romlott. 1765-ben alapjaitól újjáépítették a házat, ekkor került rá az emeleti szint is.
A homlokzaton lévő emléktábla Halász Béla tiszteletére készült, aki a pécsi székesegyház orgonistája volt 55 évig. A Janus Pannonius-díjas orgonaművész a 20. századi pécsi zenei élet meghatározó egyénisége volt.
Nádor Szálló
Térkép Hangfájl
1846-ban a Pécsi Schönherr kereskedőcsalád a Nádorhoz címzett előkelő fogadót épített a mai Széchenyi téren, mely harminc szobával és egy kávéházzal várta vendégeit. A fogadó különlegessége volt, hogy az étterem kupoláját egy sajátságos kézi irányítású szerkezettel el lehetett húzni, így a vendégek
akár a csillagos ég alatt is vacsorázhattak. 1902-ben, az átépítések után Schlauch Imre tervei alapján egy új, kétemeletes, szecessziós stílusú Nádor Szálló nyílt meg, mely a pécsi vendéglátás fellegvárává vált. Földszintjén a városi polgárok körében rendkívül népszerű kávéház, - ahol élénk társasági élet folyt - és étterem kapott helyet. Az 1944. novemberében bevonuló orosz csapatok főparancsnoka a Nádor Szállodát választotta főhadiszállásnak, majd a felszabadulás után állami tulajdonba került. A Nádor Szálló 1989-ig fogadta a vendégeket. A felújítási munkálatok jelenleg is folynak, így a következő években minden bizonnyal újra a régi fényében tündökölhet Pécs legrégebbi szállodája.
Palatinus Szálló
A Pannonia ma is betölti rendeltetését, igaz Palatinus néven - a belváros egyik legelegánsabb helye, rangos események, bálok, fogadások, bemutatók helyszíne. 2005-ben nyílt meg a szálló új konferencia terme, mely térelválasztóval több szekcióssá alakítható.
Pécs első telefonközpontja
A mai felújított épület falán emléktábla emlékeztet a valamikor itt működött központra.
Pécsi Napló Nyomdaépülete
Térkép Hangfájl
A Munkácsy Mihály és a Bercsényi utca sarkán állt egykoron a Pécsi Irodalmi és Nyomdaipari Részvénytársaság épülete. Az Rt. 1906-ban kapott az itteni földszintes nyomdaépületre használatba vételi engedélyt. A cégtábla kőből faragott. A cégnév a ház homlokzatán olvasható. A másik cégtábla a következőt hirdeti: "a Nyomda készít nyomtatványokat kereskedők, iparosok és hivatalok részére."
A déli irányban hosszabb az utcafrontról látható épületrész, így alakja igen rendhagyó. Északi oldalának rövid homlokzati része kisebb épületet sejtet: polgári családi ház képét mutatja. A másik irányból , Bercsényi utca felöl megközelítve ipari épület jellegűvé válik. Festése teszi még egyedibbé a házat, ilyen típusú házakat Közép-Angliában is láthatunk. Homlokzatán Guttenberg Jánosnak, Mack Lajos által készített fehér mázas pirogránit szobrát láthatjuk.
Pécsi Nemzeti Színház
A hangsúlyos középső kupola csúcsán Kiss György aranyozott Géniusz-szobra áll. A pirogránit díszítőeleme
k a Zsolnay-gyárban készültek. A Pécs kulturális életében jelentős szerepet játszó intézmény prózai, opera és világhírű balett társulatnak (Pécsi Balett) ad otthont.
A színház előtti köztér (Színház tér) két körcikk alakú szökőkutas medencéjének sarkát Rétfalvi Sándor pécsi szobrászművész színjátszásra utaló alkotásai díszítik, hangulatos színfoltjaként a város sétálóutcájának.
Postapalota
Püspöki nyári palota romjai
Térkép Hangfájl
Szatmári György püspök 1505-1520 között vadaskertje közepén építtette fel reneszánsz nyári nyaralóját, mely U-alakú egyemeletes épület volt. Az épület szárnyai között dél felé nyitott udvar helyezkedett el, ezt magas kőkerítés zárta le. A természet, a táj, a környezet része volt az építészeti együttesnek. Valószínűsíthető, hogy a villát egy olasz építész tervei alapján építhették, vagy az építész maga vezette az építést.
Szatmáry György gazdag kassai német polgárcsalád gyermekeként született 1457-ben. Tanulmányait a krakkói egyetemen és Bolognában végezte. Pályája a királyi kancelláriában, 1490 körül kezdett felfelé ívelni. 1505-1521 között pécsi püspök, majd 1521-1524 között esztergomi érsek és főkancellár.
A 16. század második felében a palotát a törökök derviskolostornak használtak. Erre utal maga a Tettye név is, hiszen a török "tekke" szóból ered, ami derviskolostort jelent. Ennek az épületnek a romjai, megmaradt falai láthatók ma is. A természetes díszletek között nyári szabadtéri színpad épült: tánc-és balett estek, koncertek, színházi előadások varázslatos helyszíneként szolgálnak a romok.
Püspöki Palota
A Püspöki Palota eredete is a 12. századra nyúlik vissza. Első lakója a frank Bonipert, a második a magyar Mór püspök volt. Később, a 15-16. században reneszánsz stílusban átalakították, majd 1751-1770 között Klimó György püspök teljesen átépíttette. Az északi és keleti szárny ekkor kapta második emeletét, és meghosszabbították a déli szárnyat. A homlokzat egységes barokk kialakítású lett. 1838-1852 között a keleti homlokzatot neoreneszánsz stílusúra formálták. A déli oldal hat kőkeretes reneszánsz ablakának maradványait 1965-ben fedezték fel. A Dóm térre néző egyemeletes rész homlokzatát erőteljes párkányok és faloszlopok tagolják. Két kapuja között az emeleten bábos korlátú erkély látható. A bejárattól balra, egy jelképes erkélyen áll Varga Imre alkotása, Liszt Ferenc pécsi koncertjének emléket állító lemezplasztika.
A Püspöki Palota a nyári hónapokban minden hét csütörtökén látogatható. E napokon nyitva áll az érdeklődők előtt a szalon, a várakozószoba, a magánkápolna, magánkönyvtár, az ebédlő, a konferenciaterem és a Habsburg-szoba.
Szent Bertalan harangtorony
Térkép Hangfájl
A Gázi Kászim pasa dzsámija, mely a 13. századi Szent Bertalan templom köveiből épült, ma ismét katolikus templomnak ad otthont. Az egyházközösség régi vágya volt, hogy a katolikus szertartásokat újra harangszó kísérje. 2004-ben adták át a dzsámi észak-keleti oldalánál álló Szent Bertalan harangtornyot, mely a Széchenyi tér kuriózumává vált. A három harang, három acéloszlop között, tulajdonképpen egy mozgó szobor, mely képes toronnyá magasodni. Egy 13 méter mély, 2 méter átmérőjű akna rejti a torony acélszerkezetét, melyet 5 tonna erejű hidraulika emel 13 méter magasra. A torony előtt álló bronz szobor a hajdani templom névadóját Szent Bertalan apostolt, a tímárok és a szőlőhegyek védőszentjét ábrázolja. Bertalan apostol életútja kevéssé ismert, sokféle népi hagyomány él vele kapcsolatban. Azt azonban biztosan tudjuk, hogy vértanúhalált halt Kr.u. 70-ben, mégpedig rendkívüli módon. Elevenen lenyúzták a bőrét, keresztre feszítették, majd fejét vették. A szobor tartalmi lényegét három fő elem határozza meg. A kígyó az apostol fő tevékenységére, az ördögűzésre utal, a kereszt jelzésszerű ábrázolása a keresztre feszítést jelképezi, a legmeghatározóbb azonban a figura egyik felének lecsupaszított szimbolikája, ami bőrének lenyúzását ábrázolja. A harangjátékot és a kompozíció mozgását minden nap 7.00, 12.00, 17.50 és 19.00 órakor kísérhetjük figyelemmel.
Szent Mór Kollégium
A 48-as tér déli részét a mai Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karának diákotthonának román stíluselemekkel díszített, kétemeletes épülete foglalja el. Ez az épület 1930-ban épült, az akkori egyetem Szent Mór Kollégiumaként (Maurinum), melyet megálmodott, építetett és igazgatott dr. Vargha Damján Sándor (1873-1956) akadémikus, egyetemi tanár, a Szent István Akadémia alapító tagja, a középkori magyar irodalom kiemelkedő tudós kutatója.
Tettye forrás szivattyúháza
Üzletportál
Városháza
Térkép Hangfájl
A ma is látható neobarokk, eklektikus épület többszöri átalakítás után 1907-ben nyerte el mai formáját. A város egyedi hangulatához a városháza tornyának harangjátéka is hozzájárul, melyet minden egész órakor hallhatunk a Széchenyi téren. Az épület egyik utcafrontra nyíló földszinti helyisége a Pécsi Kulturális Központ Információs Irodájának ad otthont. Itt tájékozódhatunk a város kulturális programjairól, fesztiváljairól, illetve jegyvásárlásra is van lehetőség.
A Széchenyi tér alsó részének meghatározó épülete a Városháza. A saroképület helyén puszta tér volt 1695-ben, amelyet városháza építésének céljára szemeltek ki. A török uralom utáni első városháza 1698-ban, barokk stílusban épült és csupán egy emeletes volt. Ennek erkélyéről hirdették ki a szabad királyi városi rang elnyerését 1780. április 19-én. 1809-ben a napóleoni háborúk idején, mint hadikórházban, a városházán 158 sebesült katonát ápoltak.
Piatsek József, helyi építész, a növekvő város igényihez méltó, kétemeletes, klasszicista stílusú épületet épített 1830-34 között. 1834. április 15-én már megtartották az első közgyűlést az új épületben. Mindkét épület makettje megtalálható a jelenlegi Várostörténeti Múzeum kiállításában. 1871-ben kapott a városháza óratornyot. A 19. század végére bekövetkezett t
ársadalmi és gazdasági gyarapodás indokolttá tette, hogy még nagyobb épület álljon a várost szolgáló hivatalok rendelkezésére. 1895-ben a közgyűlés új épület építése mellett döntött. A megvalósítás lehetőségét a pécsi Nemzeti Színház építője, Lang Adolf nyerte el. A ma is látható neobarokk, eklektikus épület többszöri átalakítás után 1907-ben nyerte el mai formáját. A város egyedi hangulatához a városháza tornyának harangjátéka is hozzájárul, melyet minden egész órakor hallhatunk a Széchenyi téren. A torony csúcsán Pécs város szabad királyi oklevelének címere látható, melyet 1780-ban a szabad királyi jogokkal együtt adományozott a városnak Mária Terézia és fia II. József. A barokk címer jelképesen ábrázolja a város fontosabb szimbólumait, a Mecseket, a Tettye patakot stb.
Az épület egyik utcafrontra nyíló földszinti helyisége a Pécsi Kulturális Központ Információs Irodájának ad otthont. Itt tájékozódhatunk a város kulturális programjairól, fesztiváljairól, illetve jegyvásárlásra is van lehetőség.
Városi bíróság
Az épület mai helyén a 17. században török fürdő, a Gázi Kászim pasa fürdője állt, melyet 1804-ben bontottak le, és egy egyemeletes ház épült a telken. A török uralom után a fürdő kocka alakú mosdómedencéi nagyrészt a város keresztény templomaiba kerültek, mint szenteltvíztartók. Az 1722-ben még álló fürdő épületét a vármegye börtönnek használta. Több tulajdonosváltás után a Pécsi Polgári Kaszinó részvényeseié lett, akik színházat építettek a fürdő helyére. A megnyitó előadást 1840-ben a pesti német színtársulat tartotta, majd később kizárólag magyar társulatok játszottak itt. Az utolsó előadásra 1886-ban került sor, majd a város közgyűlése 1890-ben úgy döntött, hogy a bíróság kapjon itt helyet. Az épületet lebontották, az újjáépítést követően a jelenlegi épületet 1891. május 5-én ünnepélyes keretek között nyitották meg.
Vasváry Ház
A házban ma az Egyetemtörténeti Kiállítás kapott helyet, megőrizve az egyes egyetemi karok kiemelkedő kutatóinak, oktatóinak emlékét. Oklevelek, díszpolgári címek és a város oktatási életében aktívan tevékenykedő magánszemélyek saját tulajdonú, múzeumnak adományozott dokumentumai, tárgyi emlékei őrzik a múlt halhatatlanságát, példát állítva a mai kor ifjúságának. Egy az utcafront felőli szobában pedig az egykori szalon felújított enteriőrjében mutatják be a polgárosodó város művelődéstörténeti emlékeit (Péchy Blanka szoba).
Volt Littke Pezsgőgyár
Térkép Hangfájl
A hírneves pécsi pezsgők gyártása a lengyel származású szabó, majd vendéglős és kereskedő család sarja, Littke Lőrinc nevéhez fűződik. A családi legenda szerint Lőrincet egy csecsemőkori betegségének kezeléseként meleg borban fürösztötték, míg végül meggyógyult. Egyesek szerint innen ered a bor és a pezsgő iránti fokozott érdeklődése. A pezsgőkészítés tanulmányozását az 1830-as években kezdte. A pozsonyi pezsgőgyárban szerzett gyakorlati tapasztalatokat, majd megvásárolta a Szent István tér dél-nyugati részén álló telket, és felépítette rajta a ma is álló reneszánsz palotára emlékeztető gyárat. A telek alatt 20-30 méter mélyen húzódó római és középkori pincéket három kilométer hosszú, ötszintes pincerendszerré fejlesztette. 1858-ban kezdték meg a gyártást. A hagyományos pezsgők mellett aromás növényi kivonatok segítségével különleges zamatú italokkal is kísérletezett. Littke Lőrinc az 1860-70-es évekre Magyarország ismert és elismert pezsgőgyárosává vált. Fia, Littke József folytatta a családi gyár fejlesztését, 1885-től külföldre is értékesítették termékeiket. 1891-ben I. Ferenc József is látogatást tett a gyárban, majd a Littke cég hamarosan elnyerte a császári és királyi udvari szállító címet. Littke József közéleti tevékenysége is szót érdemel, hiszen a Nemzeti Casino alelnökeként, a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara elnökeként sokat tett a városért. 1902-ben bekövetkezett halála után fia, majd unokája vette át a gyár vezetését. A neves pécsi pezsgőgyártásban betöltött szerepe az 1949-es államosítással megszűnt. A napjainkban működő pezsgőgyár svéd tulajdonban van.
Volt Magyar Korona Fogadó
Térkép Hangfájl
A Hungária utca 2. számú barokk épület a volt Magyar Korona fogadó, Pécs legkorábbi szálláshelyeinek egyike. A 18. század közepén épült barokk stílusban. Kapuja ív
es, kőkeretes, a kapualja boltozott. A keleti oldalon csapott, oromzatos homlokzat látható. A városfalon kívüli vendégfogadó egyben postakocsi-állomásként is szolgált, udvarán istállók és kocsiszínek voltak. A sarkon földszintes kis kovácsműhely működött. Itt pihenhettek meg azok az utazók, akik a városkapu esti bezárása után érkeztek meg. Körülbelül az épület keleti sarkánál az utca tengelyénél állt a város keleti kapuja, az ún. Szigeti kapu, melyet a 19. században bontottak le. A Várostörténeti Múzeum kiállításán jelentős írásos és képi dokumentáció, tárgyak, makettek mutatják be a 18. századi város történetét.
Volt OTP-székház
Térkép Hangfájl
A telek a törökök kiűzése után a királyi kincstár tulajdona és 1695-ben szintén az államkincstáré, mint Sóház (Salzhaus). Északról, a jelenlegi levéltárat még mindig az a sok százéves várfalszerű kerítés határolja, amely a kincstári Sóház épületét védte. Az 1733-ban emelt barokk épület szerkezetét máig megőrizte, csak a Király utcai homlokzatát változtatta meg az 1872. évi átépítés. A korábbi Sóház falait felhasználva, az egyemeletes barokk homlokzat helyén egy kétemeletes épület látható historizáló stílusban.
A pénzügyi hatóságok 1950-ben átadták az épületet és így lett a központi Baranya Megyei Levéltár. Ez lett az ország legnagyobb területi levéltára a budapesti után, bár történeti archívuma csak a törökök kiűzésének idejétől kelteződik. Ha a Levéltár iratkötegeit egymás mellé állítanánk, több mint 10 km hosszú sort kapnánk! Itt őrzik Pécs város levéltárát is, melynek legkorábbi iratai a 18. század elejéről valók.
Zágrábi épület hasonmása
Zsolnay-gyár
A Zsolnay gyár története 1853-ban kezdődik. Ekkor alapította Zsolnay Miklós a lukafai keménycserép manufaktúrából a Zsolnay Keménycserép Manufaktúrát, amelyet 1854-ben a cégbejegyzést módosítva idősebbik fia, Ignác nevére íratott.
Az 1870-es évek közepére a tizenöt-húsz munkást foglalkoztató gyár fejlődésében a külföldi szakembereken kívül a Zsolnay család tagjainak is része volt. Mind Vilmos, mind pedig gyerekei, Teréz, Júlia és Miklós részt vettek termékek minőségének javításában, a kínálat bővítésében és a vevőkkel való kapcsolat megteremtésében, ápolásában.
Az 1878-as párizsi világkiállítás hozta meg Zsolnay Vilmos számára a nemzetközi sikert. Az ott bemutatott találmányával, a magas tüzű mázzal díszített porcelánfajansszal elnyerte a kiállítás aranyérmét és a francia kormánytól becsületrendjét.
Zsolnay Vilmos Wartha Vince és Petrik Lajos kísérleti eredményei alapján az 1890-es években kísérletezte ki saját lüszter technikáját, az úgynevezett eosint. Az eosintechnika inspirálta a gyárban az új stílus, a szecesszió kibontakozását.
A Zsolnay nevet és márkát a második világháború után a gyár 1974-től Mattyasovszky-Zsolnay Margittal történt megállapodás alapján használta ismét. Az önállóságát 1982-ben visszanyerő gyár a fejlesztés fontos lépéseként növelte az edényáru gyártásának mennyiségét. A díszáruk iránti hazai kereslet fokozatos növekedésével párhuzamosan nyíltak meg a vidéki márkaboltok és a Zsolnay gyár exportügyletei egyre több országra (Anglia, Ausztria, Olaszország, NSZK, Dánia, Finnország, Svédország, Görögország, Japán, Dél-Korea, Irak, Irán) terjedtek ki.
Zsolnay-üzletház
A Király u. 1. szám alatt található BAZÁR feliratú épület a pécsi romantikus építészet leglátványosabb példája. A háromemeletes lakóházat a Széchenyi térrel üvegezett passzázs köti össze. Zsolnay Vilmos az épület terveit bécsi tervezőtől rendelte meg, és 1895-ben építtette fel a házat, mely egykor a Polgári Kaszinónak is helyett adott. Az átjáró, az évtizedekig itt működő híres sörözőről kapta a Nick-udvar elnevezést. A passzázs felújítására már léteznek tervek, elképzelések, hiszen az ehhez hasonló fedett udvar üzletekkel, vendéglátóhelyekkel ma is hangulatos színfoltja lenne a város életének.
A cikket az alábbi címen találja:
http://www.pecs.hu/cikk/0829/162699/
A Színház tér 2. szám alatti telken állt egykoron a dominikánus rend temploma és rendháza. A templomot 1724-ben kezdték el építeni, de a munkálatok még 1768-ban is folytak. A templomot a 19. században lakóházzá alakították, romos falait beépítették a mai házba. Homlokzatán pirogránit tábla áll, mely az egykori templom képét mutatja. A dominikánusok 1288-as, illetve 1688-as pécsi letelepedésére emlékeztet az a fekete márványlap, amit a tér közepén helyeztek el. Ma a pécsi Dominikánus Ház - a pécsi kulturális élet központjaként - meghatározó épülete a térnek.
atát Erkel Ferenc, Csiky Gergely és Szigligeti Ede mellszobrai díszítik. A klasszikus magyar színházi szerzők sorát a keleti oldalon Vörösmarty Mihály, a nyugatin Kisfaludy Károly egészíti ki. Az épület főhomlokzatát a középen emelkedő kupola uralja, amely két kisebb, oldalsó kupola között és fölé emelkedve helyezkedik el. A középrész timpanonos, melyet a homlokzati erkély fölé emelkedve két-két oszlop tart.
